I. e. 387-ben filozófiai iskolát alapított Athénban, Akadémosz hérosz ligetében, az iskola az Akadémia nevet kapta. Tanítása szerint a világ két részből áll: az egyedi - érzékelhető, keletkező, pusztuló, - és az általános, nem változó, érzékeinkkel közvetlenül nem megragadható - létezőkből. Az utóbbiakat Platón formáknak vagy ideáknak ('eidosz') nevezi. Az ideák az igazi, valóságos létezők, az egyedi tárgyak, a tapasztalati-érzéki világ tárgyai az ideáknak csak árnyképei, tükröződései. Például a földön található összes asztal, tökéletlen másolata, az asztalnak, az asztal-ideának. A világot a demiurgosz - a szimbolikus platóni isten - az ideák mintájára formálja. A megismerés a lélek visszaemlékezése (�anamnézisz') az ideák társaságában eltöltött időre, azaz a test születése előtti állapotra. A lélek az ideákat ekkor még közvetlenül szemlélhette, a testbe költözésekor azonban elfelejtette az így szerzett tudást: a tanulás ennek a tudásnak a felelevenítése. Platón szerint az ideák nem a képzelet termékei, hanem objektív valóságok. Az ideák objektív létezésének elismeréséről kapta Platón idealizmusa az "objektív idealizmus" elnevezést. Filozófiarendszeréből kiindulva építette ki Platón a maga eszményi államrendjét, melyet a görög polisz-válságból való kivezető útnak szánt. Tapasztalatai alapján elveti a demokráciát, és helyette egy mereven tagozott osztálytársadalmat tart helyesnek. Ennek élén a filozófusok állnak, feladatuk az igazság érvényesítése és tökéletesítése. Az őrök tartják fenn a rendet. E két felső osztályban vagyon-, nő- és gyermekközösség van: a filozófusok és az őrök így teljes figyelmüket az állam szolgálatának szentelhetik. A társadalom legalján a termelők állnak: családdal és vagyonnal rendelkeznek; életmódjukat hivatalnokok írják e16, feladatuk önmaguk, az őrök és a filozófusok eltartása. Államában a kifejezetten pedagógiai célzatú művészeten kívül másfélét nem tartott szükségesnek. Rendszerét a gyakorlatba is át akarta ültetni, erre a szicíliai türanniszban nyílt lehet6sége. Háromszor vallott kudarcot, az élete is veszélybe került, menekülnie kellett. Platón Akadémiája egészen i. sz. 529-ig, tehát 916 éven át fennállt Jusztiniánusz császár záratta be.